2010. október 30., szombat

Kagan-féle kooperatív csoportmunka

A matekóráimon leggyakrabban alkalmazott módszer a kagan-féle kooperatív tanulásszervezés  nevet viseli. Ezeknek a módszereknek az alapja Spencer Kagan: A kooperatív tanulás c. könyvében található elmélet és gyakorlat. Ez a módszer együttes olyan módon alakítja ki a csoportokban az együttműködést, hogy elkerülhető vele a csoportmunkánál klasszikusan fellépő aránytalan munkamegosztás problémája. A könyvben leírt módszerek közös jellemzője, hogy alkalmazásuk során érvényesül a négy kagani alapelv, melyek a következők:
Párhuzamos interakciók, vagyis a munka során párhuzamosan, több csoporton vagy pármunkán belül zajlik a beszélgetés, a munka.
Egyéni felelősség: A munkaszervezés biztosítja, hogy mindenkinek egyénileg is legyen egy részfeladata, szerepe, aminek teljesítése elengedhetetlen a csoport feladatának megoldásához.
Egyenlő arányú részvétel: A megszólalások számának, vagy idejének szabályozásával, a részfeladatok megfelelő szétosztásával, azt lehet elérni, hogy a csoportban nem alakul ki sem a „potyautas” sem az „igavonó” szerep.
Építő egymásrautaltság: Ez azt jelenti, hogy a csoport sikere az együttműködésen múlik, csak akkor tudják megoldani a feladatot, elkészíteni a közös munkát, ha segítik egymást.
Az ilyen elvek szerint szervezett csoportmunkának fontos eleme a csoportok kialakítása. Ideálisnak a négyfős csoport mondható, mivel adott esetben páros feladatot is tudunk adni. A csoportok összetétele lehetőség szerint legyen minden szempontból heterogén, hiszen ebből lehet egymástól és egymásról a legtöbbet tanulni. Négynél több diák együttműködése lényegesen nehezebb, bonyolultabb kialakítani a megfelelő ülésrendet, és elérni az egyenrangú kommunikációs helyzetet.
A csoportok megszervezésére, a csoportkohézió kialakítására, az együttműködés megtanulására, és az erre való motiválásra érdemes időt és energiát szentelni. Tudjuk, hogy gyakran még a felnőttek sem képesek gördülékeny együttműködésre, nem várhatjuk el, diákjainktól sem, pusztán azért, mert egy asztalhoz ültettük őket, és egy közös feladaton kell munkálkodniuk.
A csoportok kialakítására S. Kagan számos módszert ajánl, melyek két alapvetően különböző csoportba sorolhatók: véletlenszerű és tervezett módszerek. Az előbbi módszerek előnye, hogy gyorsan, a diákok alaposabb ismerete nélkül megoldhatók, ráadásul tanítványainkban az igazságosság érzetét keltik. Ám ilyenkor gyakran előfordul, hogy egy-egy csoport összetétele szerencsétlenül alakul: mondjuk, lesznek örök vesztesek, vagy összesorsolódnak olyanok, akik képtelenek együttműködni.
A tervezett csoportalakítási módszerek alkalmazása biztosítja a vegyes összetételt, a kommunikáció kialakulását, vagyis azt, hogy lehessen segítséget kérni és kapni a munka során. Nehézsége, hogy feltételezi a diákok ismeretét, és több előkészületet kíván. Viszont egy jól eltalált csoportbeosztással nagyon hatékony lehet a tanulás, sokáig együtt lehet tartani az így szerveződött csoportokat.

6 megjegyzés:

  1. Szóval előrebocsájtva, hogy nem kötözködni akarok, ez így leírva olyan jól hangzik, hogy csuda, de nagyon érdekelne, hogy a gyakorlatban nálad ez működik is? Esetleg tudnál egy konkrét példát írni arra, hogy milyen szituációban használtad(od) a módszert. Mert gondolom azért nem minden órán kerül elő...

    VálaszTörlés
  2. Szilvi, épp most gondolkodtam el azon, hogy lehet akármilyen csodás tanulás-elmélet, minden a tanáron múlik! Nagyon szép, amit írsz, de milyen nehéz feladat lehet ezt megszervezni? A tanárnak mi mindent kell tudnia például a gyerekekről ahhoz, hogy sikerüljön a csoportok kialakítása? Alig várom, hogy a publikus blogodban (ahol mások is hozzá szólhatnak!) leírj egy konkrét példát! Meg arra is nagyon kíváncsi lennék, hogy melyik web 2.0-ás eszközt tudod beépíteni azok közül, amiről itt később majd szó esik! (Érdekes, mennyire egyrugóra jár az agyunk Robival :))!

    VálaszTörlés
  3. Én már csaknem 10 éve használom, tanulom és tanítom pedagógusoknak ezt a módszert. Sok más "újítást" is igyekszem megismerni és kipróbálni a gyakorlatban, de eddig ez tűnik a gyakorlatban leginkább alkalmazhatónak, és az én értékrendemmel leginkább összeegyeztethetőnek. Fontos hozadéka ugyanis, hogy nemcsak a matematikát tudom megtanítani, hanem a diákjaim szociális képességei is fejlődnek eközben.
    Megpróbálok egy konkrét példát is leírni. Az egyik kedvenc módszerem a szakértői mozaik. A tanulás menete a következő: a diákok négyfős csoportban ülnek. Mindenkinek van pl. egy betűjele a csoporton belül (ABCD). Az egyes csoporttagok négy különböző témát kapnak (pl. a négyszögek ismétlésénél négy különböző speciális négyszögfajtát). Ezután az összes csoport azonos betűjelű tagjai (akik azonos négyszögfajtát kaptak), összeülnek, hogy kidolgozzák a témát. Átbeszélik a lényeget, utána keresnek a könyvbe, füzetbe (az általam megadott forrásokból), és készítenek egy vázlatot. A felkészülési idő lejártával mindenki visszaül az eredeti csoportjába, és a tagok, szépen, sorban egymásután megtanítják a saját anyagrészüket a másik három embernek. Mindenki jegyzetel a saját füzetében, kérdez, a szakértő magyaráz, és figyel arra, hogy mindenki megértse az általa prezentált anyagot.
    Ez csak egy kiragadott módszer, de abszolút működőképes, sőt tantárgyfüggetlen.
    A web 2.0-ás eszközök beépítésén még dolgoznom kell :-), de talán erről együtt is ötletelhetünk.

    VálaszTörlés
  4. Kicsi a világ. 2008, június, Tura. Felkért előadók: SZIA műhely. téma: koop. célcsoport: Hevesy tantestület

    VálaszTörlés
  5. Ó, igen! Ha jól emlékszem Kálmán Enikővel voltunk nálatok. Jó hangulatú, kedves tantestület volt (remélem van is) a tiétek.
    Jó lenne, ha írnál arról, hogy használják-e nálatok a koop. módszereket!

    VálaszTörlés
  6. Igen és nem. Azt hiszem a legjobb szó az erjedés. A Lázár Péter féle Kedvesházzal kezdtünk, aztán Ti, és azóta volt Bányai Sándor -multikult, Kalandok és Álmok műhelyből élménypedagógia...Eredmény? Azt gondolom, hogy ha a szünet utáni első tanítási napon beesne hozzánk valaki, a nyolc évfolyam 29 osztályából biztosan láthatatna több olyan órát is, ahol megjelenik a koop. Persze ez egy folyamat, de azt hiszem jó uton járunk. S ami talán jó mutató - saját kis szeánszainkon,mozdíthatatlan kereteinken változtatva - idén augusztusban alsós igazgatóhelyettesünk a tanév eleji szörnyűséges nyitóértekezlet első etapját szervezte meg koop. foglalkozás keretében.

    VálaszTörlés